BAKONYKARSZT Zrt. – 1896-ban kezdődött
A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. amelynek fő feladata a vezetékes ivóvíz szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés- és tisztítás, 1996. január 1-jén alakult. Közvetlen jogelődjét, a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot 1960. október 1-jén alapították, míg a zártkörű részvénytársaság főrészvényese, Veszprém megyei jogú város mai értelemben vett vízművét több mint egy évszázada, 1896. október 1-jén helyezték üzembe.
A jogelőd vízmű és a részvénytársaság megalakulásának egyaránt volt történelmi előzménye. A veszprémi vízműnek a püspöki palotát ellátó Tumler-féle vízemelő-szerkezet, a BAKONYKARSZT Zrt.-nek pedig a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Máig ható igénnyel– a fogyasztók szükségleteinek biztonságos ellátása megfelelő, jó minőségű ivóvízzel, locsolóvízzel, "tüzivízzel" – épült 125 esztendeje a veszprémi vízmű, míg egy évszázaddal később, a korábban "felülről" létrehozott megyei vállalatalapjain, 121 önkormányzat alakította meg a részvénytársaságot, üzemelő vízműveivel.
Az önkormányzatok döntését a rendszerváltozás tette lehetővé, melynek során hozzájutottak víziközmű-vagyonukhoz és szabadon határozhattak arról, hogy milyen formában kívánják működtetni azt. A tulajdonosok természetes igényeként jelentkezett a víz- és csatornamű működésének ellenőrzése, valamint a szolgáltatás árának megállapítása. Az önkormányzatok által megállapított díjtartalmazta település ellátása érdekében felmerült költségeket, valamint a rekonstrukciót szolgáló költséget, amit– az önkormányzat által ellenőrzött módon – a település víziközmű felújítására, karbantartására fordított a működtető.
Az elvárások megvalósítása érdekében hozták létre az önkormányzatok, mint tulajdonosok a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Részvénytársaságot azokkal az elképzelésekkel, hogy az üzemeltető feleljen meg a rendelkezésekben rögzített feltételeknek, a személyi és tárgyi előírásoknak, de mindenekelőtt biztosítsa a biztonságos, magas szintű, folyamatos szolgáltatást, a lehető legalacsonyabb díjak mellett.
Az elvárások megvalósításának biztosítéka a történelmi hagyomány, s az új iránti fogékonyság. Régiónkban a millennium idején, immáron 120évvel ezelőtt, az országban az elsők között épült vízmű. A későbbiekben a fejlődést, a fejlesztést – a tulajdonos önkormányzatok igénye mellett – a mindenkori vízműves dolgozók szakmai igényessége, a vízmű iránti odaadása, szeretete segítette. Jól példázza ezt, ahogy a kezdettől fogva alkalmazták az adott kor legújabb technikai vívmányait, ahogy óvták a vízszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket a háborúk viharában. A "vízművesek" mindig odaadóan, áldozatkészen végezték munkájukat. Az ajkai árvíz idején, három napon át éjjel-nappal folyamatosan dolgoztak, hogy legyen vize Pápának. Az árvíz okozta csőtöréseket veszprémi és várpalotai szerelőkkel együtt javították. Várpalotán a „bántapusztai nagy csőtörésnél”, a bányavíz betörésnél segített az egész vállalati kollektíva. Veszprémben az ideiglenes megoldások sorozatával – Séd-völgyi, kádártai gyorsszűrők, stb. – enyhítettek a vízhiányon, és folytathatnánk a sort a többi település, köztük Zirc, Berhida, Ősi, Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi, Farkasgyepű, Lókút és legutóbb Kolontár és Devecser hasonló gondjainak megoldásával.
Sokszor előfordult, hogy a vízműves szakemberek elképzeléseit a kor "kritikusai" nem fogadták el, nem nézték jó szemmel. Ilyen volt a tapolcafői vízbázis kialakítása, vagy éppen a veszprémi vízbázis bővítése, amely meghiúsította a költséges balatoni, illetve a nyirádi víz idevezetését. Máskor pedig az alkalmazott új eljárások, technológiák, anyagok váltottak ki ellenkezést. Ezek közé sorolható például a pápai szennyvíztisztító telep egykori rekonstrukciója, ami a lehetetlennek tűnő 400 millió forintos beruházás helyett 40 millió forintból oldotta meg 15 éven át a telep előírás szerinti működését.De ilyen volt a kemény polietilén cső alkalmazása elsőként a vízműnél, az Észak-Bakonyi Regionális Vízmű-rendszer építésekor. A példák hosszan sorolhatók, az idő viszont többnyire igazolta megvalósított elképzeléseinket, ami az itt dolgozók számára kellő elégtételt jelentett.
Történelmi hagyomány kötelez bennünket, hogy a mai igényeknek is eleget tegyünk, s bizonyítsuk az alapító önkormányzatoknak: elvárásaiknak megfelelünk. Védjük, óvjuk a vízbázisokat, a szolgáltatott víz pedig mindig jó minőségű, színtelen, szagtalan, üdítő. Százhúsz éve, hogy Veszprém város képviselőtestületének elhatározásából "a város közönsége az ezredéves ünnepség alkalmából már ezen intézmény áldásában részesedik", viszont még alig két évtizede, hogy a megyében, az 1994-ben átadott Somlóvecse, Vid, Kisszőlős kistérségi vízmű üzembe helyezésével, a települések közműves vízellátásának kiépítése befejeződött.
"A vízvezeték csatornázás nélkül mindig kétséges kincsünk marad", fogalmazta meg találóan már a múlt század legelején dr. Szeglethy György veszprémi polgármester. A mi korunk követelménye viszont az, hogy ne teljen el ilyen sok idő addig, amíg minden településen csatornáznak és az elvezetett szennyvíz megtisztítva kerül vissza a természetbe. Az első szennyvízelvezetési létesítmény, a múlt század elején kiépített veszprémi Ördögárok volt, míg az első mai értelemben vett szennyvíztisztító telep 1972-ben kezdte meg működését a megyeszékhelyen. A részvénytársaság alakulásának idején a szolgáltatási terület 12 településén volt megoldott a szennyvíz elvezetése és tisztítása. A BAKONYKARSZT Zrt. működésének első évtizedében ez a szám már 57-re nőtt, s manapság, vagyis két évtized múltán, eléri a 88-at, a tisztított víz aránya pedig megközelíti a 90 százalékot. A cél természetesen a lehetőségekhez képest, a teljes csatornázottság.
A korábbi két évtized szisztematikus ivóvízvezeték rekonstrukcióinak mértéke az utóbbi esztendőkben nem tartható a megváltozott törvényi háttér, a gazdasági környezetés a társaságot érintő adók teljesítése mellett. Közmű rekonstrukciós munkákat csak a legszükségesebb esetekre tervezi a társaság. A lehetőségeihez mérten figyelembe veszi a társaság az önkormányzatok útburkolat felújítási elképzeléseit is, a rekonstrukcióval érintett vezetékek kiválasztásánál. Az ivóvíz hálózati rekonstrukciós munkákat, a folyamatosan vezetett hibastatisztika mellett, a műszeres hálózati vizsgálatok alapozzák meg. A társaság a Beruházási, Felújítási és Pótlási terveinek összeállításakor, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által elfogadott Gördülő Fejlesztési Terveket (GFT) követi az ivóvíz víziközmű-rendszerek fejlesztése tekintetében.
A fejlesztési források figyelembe vételével a társaság már a GFT készítése során is arra törekszik, hogy az üzembiztonság fenntarthatóságát és az érdekelt ellátásért felelősök szándékait, elvárásait biztosítsa. A terv teljesítése, illetve a tervtől történő kényszerű eltérések kizárólag a MEKH ellenőrző szerepvállalásával és hozzájárulásával valósíthatók meg.
Veszprém Megyei Jogú Város, mai értelemben vett vízművét 120 éve, 1896. október 1-jénhelyezték üzembe, a BAKONYKARSZT Zrt-t pedig 20 évvel ezelőtt, 1996. január 1-jén alapították a tulajdonos önkormányzatok. A jeles évfordulók méltó megünnepléséhez a társaság felújította a Veszprémi Központi Gépházat és Trafóházat, melyben víziközmű múzeum és oktató terem kapott helyet.
A társaság tevékenységében továbbra is kiemelt helyen szerepel a vízbázis-védelem, ami a jövő ivóvíz-szolgáltatásának egyik alapja.
Fő célkitűzésünk az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás biztonságának fenntartása, a vagyonkezelésbe vett vagyon gondos és gazdaságos működtetése, az előirányzott beruházási feladatok teljesítése. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy a díjak befagyasztása miatt, az emelkedő költségek, mint a közműadó, és a „rezsicsökkentés” kigazdálkodása, komoly terheket ró részvénytársaságunkra.
A vízszolgáltatás kezdetétől fogva, az aktuális társadalmi igényeknek megfelelően, az évtizedek során többször változott a közművek tulajdonjoga és a szolgáltató társasági formája is. A Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény új fejezetet nyitott a víziközművek tulajdonlásának témakörében. Az eddig társasági tulajdonként kezelt víziközműveket vissza kellett adni az önkormányzatok tulajdonába. Ennek megfelelően, 2013. január 1-jétől, a BAKONYKARSZT Zrt. szolgáltatási területén működő önkormányzatok tulajdonába került vissza a közművagyon. Cégünk a törvény által előírt feladatok teljes körű elvégzését követően, 2013. november 8-án kapta meg működési engedélyét, 141 víziközmű rendszerre. Ekkor lépett hatályba a cég üzletszabályzata, valamint a beszerzési és közbeszerzési szabályzata is. Az új jogszabályi keretek között, az elmúlt évtizedekben már megszokott magas szintű szolgáltatást tovább folytathattuk, folytathatjuk.
Ehhez, valamint az előzőkben említett alapítói igények, elvárások megvalósításához ad kellő biztosítékot az 1996. január 1-jén megalakított, immáron 25 esztendeje sikeresen működő BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. és munkavállalói kollektívája.
Továbbra is valljuk és hiszünk társaságunk jelmondatában:
„A vízkincset nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!”
